Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény szerint az ügyvédet a tevékenységéért megbízási díj és költségtérítés illeti meg. A megbízási díj az ügyfél és az ügyvéd közötti szabad megállapodás tárgya. Az ügyvédi munkadíj várható nagyságáról az első konzultáció alkalmával ad tájékoztatást az ügyvéd. Megbízás létrejötte esetén a megbízási szerződés tartalmazza a tényállást, a felek jogait és kötelezettségeit valamint a megbízási díjat és annak esedékességét.
Konkrét árajánlatot az adott ügy megismerését követően, a konkrét ügy ismeretében adhat az ügyvéd. A munkadíj összege attól függ, hogy az ügy mennyire összetett, mekkora az ügylet tárgyának értéke, és ennek ellátásához milyen mértékű ügyvédi felelősség tartozik. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy ügyfeleink részére költségkímélő és hatékony jogi megoldásokat javasoljunk.
A megbízás létrejöttekor és az ügyvédi munka megkezdésekor, munkadíj előleg kerül megállapításra.
Az eljárás során felmerülő költségeket (illeték, szakértői díjak, egyéb költségeket pl: tulajdoni lap, postai költségek) a megbízó köteles előlegezni.
Polgári perben az eljáró bíróságot a felek megállapodása az ügyvédi díj mértékére vonatkozóan nem köti. A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről rendelkező 32/2003.(VIII.22.) IM. rendeletben meghatározott díjak alapulvételével –megbízási szerződés benyújtásával- kérjük annak megállapítását.
A bíróság a munkadíjat – különösen az ügy bonyolultsága esetén a fentieknél magasabb összegben is megállapíthatja, de ebben az esetben sem ítélhet meg többet, mint az ügyvéd és ügyfele között létrejött megbízási szerződésben foglalt munkadíj.
Az ügyvédi díj fenti számítás szerinti összege a tevékenység ellenértékét terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza; azt – külön jogszabály rendelkezései szerint – a díj összegén felül kell felszámítani.
